Adullám OEH

Az evangélium ereje

1 János 2. 18-20; 22. 27. János a szeretett tanítvány, aki Jézushoz olyannyira közel állt, beszámolót tart az eljövendő időszakról, mintha az már másnap talán beteljesedne. János várása nekünk példa lehet ezekre a valóban utolsó napokra. Talán ez a mai nap az utolsó lehetőség a te számodra. Vajon mit tennél az utolsó 60 percben? Lemosnád az autódat? Vagy netán elszívnál egy utolsó cigarettát? Vagy elmennél és gyümölcsöt teremnél az Úrnak? Ámen!

Sokszor azt gondoljuk, hogy ennél tökéletesebben már nem is lehet élni. Minden hétvégén eljárunk gyülekezetbe, adakozunk is az Úrnak, kívülről csodálatosak vagyunk.

De Isten vajon mit gondol rólunk, hogyan lát bennünket? Ez itt a nagy kérdés.

Azzal a ténnyel szembe kell néznünk, hogy egy napon az Úr az életünknek, munkánknak, szántásunknak nem a hosszát fogja nézni, hanem a mélységét.

Nekünk nem versenytársaink vannak a gyülekezetben, hanem drága véren megváltott testvérek, munkatársak. Engedjük meg az Úrnak, hogy megtapasztaltathassa velünk az Ő valóságos erejét, ami által el tudjuk végezni, ez utolsó napnak utolsó órájában, Dicsőségesen és győztesen Krisztus munkáját. Nem egymásban keresni a szálkát, hanem magunkból kivetni a gerendát és e helyett felvenni Jézus győztes Golgotai Keresztjét. Amikor bennünket is azért hívnak keresztényeknek, mert amiről beszélünk nem csak egy felszínes talajkarcolás, hanem nyilvánvaló Jézus munkája. Az újjászületés az első.

/mármint mélyre hatolt az ekevas, akkor vagyunk jó helyen./ Ap csel. 11. 19-26.

A Zsidó levél. 13. 8 Jézus tegnap, ma és örökké ugyanaz. Ámen. „Krisztus”-annyit jelent, hogy felkent, ebből a szóból származik a „keresztény” elnevezés is. Visszatérve az antiókiai hívőkre: őnekik jutott az a megtiszteltetés először, hogy a hitük által megjelenő erők, jelek és csodák által és nem utoljára erkölcsös tiszta életük láttán nevezték őket keresztényeknek, azaz felkenteknek.

János arról beszél, hogy az utolsó időben ellene fognak menni a kenetnek. De kicsoda? Hát az Antikrisztus, a kenet ellenes, a kenet gyűlölő, aki utálja az Antiókiai hívőket, aki ki nem állja azt, amikor az ekevas mélyre hatol. Töltsön be téged erővel az Úr Szelleme. Ámen!

Szabadításra vagyunk elhívva .Nem azért, hogy évekig csak a felszínt karcolva porfelleget csináljunk magunk körül.

Az elhívást meg kell szülni, fel kell, hogy vegyük Krisztus Keresztjét a már előbb említett gerenda helyett. Nem elég csak a tudat Azonosulni kell a Felkenttel, a Názáreti Jézussal.

Tudd meg hogy az utolsó óra a Felkentek órája. Az eredeti 2000 évvel ezelőtti elhíváshoz kell ragaszkodni, ahogy János, a szeretett tanítvány is tette.

Sokan azért nem tudnak belépni a szolgálatba, vagy esnek ki belőle, mert a saját elképzeléseik szerint a felszínt karcolva akarják követni az Urat.

Tisztában kell lenned azzal a ténnyel, hogy Isten célja megvalósul vagy veled, vagy nélküled.

Isten azt akarja, hogy a hívő, mint egy Királyfi, aki tudja az ő örökségének befolyását a körülötte levő világra, ne féljen használni Krisztustól kapott koronáját, ami felhatalmazza arra, hogy uralkodjon, és az Úrtól való tekintély alá helyezze tudatosan az Antikrisztus szellemét.

Az Evangélium az Isten ereje, Ezért minden lehetőséget ami egy királyságban adódik megkell ragadni és használni, ezért nem szabad kihagyni belőle semmit sem amit Isten igér nekünk a királyfiaknak pl. a fizikai ,lelki gyógyulás ,szabadulás ,helyreállás stb.

Tudjátok, mit tesz a kenet? Megtöri az igát. Milyen igát? Minden olyan sötét, gonosz, rossz, nyomorúságot, szenvedést, amit az Őrdög a te életedbe azért lopott, csempészett be, hogy megalázzon és tönkretegyen. Ne fogadd el az Antikrisztus szelleme befolyásolását az elméden és a hiteden.

Pl: Pál halála után még száz év múlva is a pogány templomok üresen álltak Ez a felkenetés. Azt mondod: „Jó, jó, de hát az Pál apostol volt!” Igen, őneki is megadta az Úr a lehetőséget: a választást .Milyen választást? Azt, hogy él tovább, mint farizeus. Vallásos, felszínes módon csak a felszínt karcolva, port keverve, vagy pedig az eke szarvára veti a kezét és oda szánva magát, nem foglalkozva a külső befolyásokkal a Ez volt az ő titka, most már te is tudod.

Pál nem embertől vette ezt az erőt, olajt, kenetet, hanem magától az Úrtól kapta a megígért Szent Szellemet és vett erőt, minek utána eljött rá./ApCsel 1,8/ Dicsőség az Úrnak, hogy ez neked és nekem is a rendelkezésemre áll.

Okos szüzek akarunk lenni? Akkor keressük meg az olaj forrását. Menjünk és keressük meg a mennyei árust, ahogy a Máté 25. írja: szánd oda magadat!

És ahogy a 133. Zsoltár mondja: ez az olaj ráfolyik a fejedre, az arcodra, a férfiaknál a szakállra, a válladra; képzeld csak el le a ruhádra aztán annak szélére is. Beolajozza a lábadat, a sarudat is, sőt, még a lábnyomodban is olaj lesz. Már messziről látszani fog, hogy Isten felkent embere erre járt. Képzeld csak el: mi lesz akkor, ha kinyitod a szádat! Ez a kenet könnyűvé teszi a szolgálatot, megad hozzá minden segítséget. Beolajozza a te ekevasadat, nem engedi, hogy berozsdásodjon ez. A kenet segítségül, van a nehézségekben. Addig fog folyni, amíg igényeljük ezt azt kiáltva az Úrnak, hogy még, még ne hagyd abba Uram- szükségem, van rá, hogy képviselni tudjalak, hogy ahova beteszem a lábamat ott mélyreható Krisztusi változások, legyenek. Igen ere van szükség. Nem, pedig ara hogy nyeljék a pórt. Ámen.

Be fog teljesedni az életedben az, amire Isten úgy vágyakozik, hogy megjelenjen rajtad keresztül az Ő Királyságának ereje.

Lukács. 4. 18-19. „Az Úrnak Szelleme van énrajtam, mivel hogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat. Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.”

/21.vers/ Ma teljesedett be ez az írás a ti hallástokra”

Ámen.

2008. dec. 15.

Szabó Csaba. Adullám evangélista szolgálatok

Házicsoport: Vázlat
Szabó Csaba

1.rész
Sokan azt gondolják, hogy az élethez elég a jóakarat és azzal mindent orvosolni lehet ./humanizmus/
A jóakarat kevés Isten céljainak eléréséhez; sőt valamikor az emberi jóakarat teljesen ellenkezik Isten akaratával.
Lukács 1, 14 az államilag finanszirozott egyház félremagyarázása a jóindulatot illetően.
Prófécia
Isten sokszor azért engedi meg az ellentmondásokat/eretnekséget/, hogy az Ő igazi népét az igazság keresésére késztesse, hogy megfelelő magyarázatot tudjanak adni.
A régi Babilon romlásai a bűn miatt. Pl. Dániel
V Mózes 13 Hamis próféta büntetése
V Mózes 12 Bálványimádás kiirtása
II Királyok 23, 24 -25 Okkultizmus kiirtása
Saul jelentése: akit a nép választott.
Pál apostol –régi neve Saul – szintén rosszakat tett, míg nem találkozott Jézussal.
Amíg olyan embereknek engednek, akik nem találkoztak Jézussal, akiket emberek emelnek, addig az romlásukra van. /lásd Szent Gy Lázár cs. /
Saul saját hanyagságának lett az áldozata, mivel nem töltötte be Mózes törvényét és egy halottidézőhöz ment. I Sámuel 28, 1 Így megsértette az Urat I Sámuel 18, 18-20
De ez még nem volt elég, mert még a halottidéző asszony ételét is elfogadta. I Sámuel 28, 22
Amikor egy ember életében a romlás elindul, az kihat az egész környezetére. Még a szolgái is bíztatták Sault, hogy egyen, igyon. Egész udvara, szolgái démonizálódtak.
A gonosz kenyerének az evése megrontást hoz. Bálám így rontotta meg Izraelt, hogy Bálványáldozati ételt adott nekik.
Az utolsó idők ámítói: IITimóteus 3, 8
Jánnész, Jámbrész IIMózes 7, 11 versengés
Efézus 4, 30 Meg ne szomorítsuk a Szent Szellemet!
Máté 12, 31-32 Szent Szellem káromlás
/Yonggi Cho/ A Szent Szellem Jézus után jött.
Az Isten Igéjének ismertetése.
Őrizők rendelése. Ezékiel 33, 1-5
Ne akarj magadnak szellemi tekintélyt fabrikálni, mert okkultizmus és varázslás lesz belőle./Pl. Pásztori szolgálatba való beállás elhívás nélkül: agyrepedés/
Jóel 2, 30 Ap Csel 2, 19 jelek az égen
Efézus 4, 14 Ne legyünk gyermekek!
Galata 3, 1 Kicsoda igézett meg?
Ap Csel 8, 9 Simon mágus ámítása; Isten nagy erejének mondták az emberek azt, amit ő művelt.
Álomfejtés, jóslás, halottidézés, varázsvesszőzés, ingázás, asztrológia.
ApCsel 16, 16- 18 Filippi jövendőmondó démon kiűzése.

Átok kérése Jézus nevében, ráimádkozás Jézus nevében.
Saul azt mondta az endori halottidézőnek:”Él az Úr,….”
Vannak gyülekezeti boszorkányok, akik előszeretettel leuralják a pásztort.
A kézrátételt el ne hamarkodd!
Márk 16.

2.rész

2 János 9 pontos fordítása ezt mondja:
„Aki túllép ezen és nem marad meg a Krisztusi tanításban, annak nincs Istene.” Aki túlszalad és nem marad meg az Isteni tudományban, annak nincs Istene.
A spiritiszta erőkkel nem lehet barátkozni!
Azokkal szemben becsületes frontot kell alkotni és védekezni kell, különben legyőznek bennünket.
Aki nem elégszik meg azzal, amit Krisztus adott, az nem fog kapni több kijelentést.
A spiritizmus túlszakadás és kilépés a kereszt tudományából.
Pl: álomfejtés, jóslás, jövőben való kutakodás. Ez mind túllépés a kereszten, Jézus nélkül ennek vége: Istentől való teljes elszakadás.
A Sátán végső célja a spiritizmussal az, hogy az embert lenyűgözze, és ezzel hatalmában tartsa. További célja, hogy Isten munkáját az ő munkájával keresztezze, meghiúsítsa, feltartóztassa.
Aki nem így látja a spiritizmust, az már bele is esett.
Ettől függetlenül a spiritiszták még lehetnek jóindulatú emberek.
A spiritizmus azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a materialista világot megdöntse.
Az igazi hívő, igét olvasó ember és a spiritizmust elfogadó ember szemlélete és életfelfogása között alapvetően nagy a különbség.
1,A Szentírás azt mondja:HIGGY!
2,A spiritiszta pedig TUDNI akar, nem hinni.

A szellemvilág két részre oszlik :-tiszta
-tisztátalan
A tisztátalan további három részből áll:
1, Ef 6,12 „levegőbeli hatalmasságok” Ezek azok, akik fellázadtak Isten ellen, akik miatt a világ káosz és kietlen puszta lett.
2, 1Mózes 6,1-től 2Péter 3,4 Júdás 3-11
Ezek a bukott angyalok nincsenek együtt a levegőbeli hatalmasságokkal, hanem meg vannak láncolva. Ezekkel nincs dolgunk.
3, Démoni világ:Jézus lépten-nyomon találkozott velük, de nem engedte őket szólni, vagy bármiféle megnyilvánulást mutatni.
Jézus jelentette ki az Atyát, vagy pedig az Atya a Fiút. Istennek nincs szüksége külső, démoni segítségre, kijelentésre. Jézus ezt rögtön elűzte.

Az Azusa úti ébredés (1906-1909) tanulságai
Kétségtelenül Isten szívében kezdődött el minden nagy ébredés, az Úr pedig az imádság terhét helyezte rá a hit embereire meg a Szent Szellem jelenléte utáni nagy éhséget. Ez a kettő a megkívánt fő tevékenység: az imádás és közbenjárás. A modern történelem legnagyobb ébredéseinek egyike történt meg a californiai Azusa Streeten. Az ott történt dolgok kicsi jobb megismerése felkészít minket arra, hogy megértsük, mi az, amit Isten fog hozni nemzeteinknek, amikor ránk bízza azt, hogy minden nemzetet megtanítsunk imádni a Nagy Királyt, ahogyan azt Ő megérdemli. Nézzük meg tehát, hogy mi történt Californiában
Rony Chavez Apostol

Pablo Chavez evangelista: Azusa street; a menny irányítása
A múlt század elején egy esemény örökre megváltoztatta a modern kereszténység életét. Ott történt, ahol soha el nem képzelték volna: Los Angeles városában, az afrikai rabszolgák leszármazottainak fekete családjain belül, egy olyan ébredés, amit „azusa streeti ébredésnek” neveztek el, és eltartott 1906-tól 1909-ig.
A hely, ahol az egész dolog elkezdődött, nem volt más, mint az Apostoli Hit néven ismert keresztény misszió romos épülete. Akik először gyülekezetek össze ezen a helyen, nem nagyon képzelték el azt, hogy minek lesznek a szemtanúi; kétség kívül a még meglepőbb az volt, hogy William Seymour, aki e megnyilvánulás vezetője lett, megérkezett erre a helyre, miután kiutasították ugyanazon Los Angeles más gyülekezeteiből, az általa hirdetett tanítás miatt.
Seymour Charles Fox Parham, régi metodista pásztor tanítványa volt, aki kapcsolódott a megszentelődési mozgalomhoz, aki azt tanította, hogy a nyelvek adománya a pünkösdi áldás bizonyítéka.
William pásztor egy Louisianaban születet, apái révén keresztyén környezetben felnőtt afroamerikai ember volt; a szülők Indianapoliszba költöztek William tizenéves korában, ahol egy többnyire fehérek által látogatott metodista gyülekezethez csatlakoztak.
Az akkori és a későbbi Seymour közötti különbséget összegezve elmondható, hogy Seymour egy szelíd beszédű pásztor volt, a gyülekezetben inkább tanítóként ismerték, mint dinamikus prédikátorként. Mélyen szellemi ember volt, aki nagy hatást gyakorolt mindenkire, aki ismerte őt.
Az ismert keresztény vezető, John. G. Lake mondta Seymourról: „nem hiszem, hogy a modern időkben lett volna még egy olyan ember, aki életében ilyen csodálatos áradatot kapott Istentől, amit kiárasztott erre a kiválasztott emberre, mégpedig annyira, hogy a pünkösdi igazság ereje és dicsősége végigsöpört az egész világon”.
Az ellenoldal, a kritikusok úgy írták le Seymourról, mint egy „koszos, gallértalan, tanulatlan” embert”, ennek ellenére tagadhatatlan a hatékonysága, mint az ébredés kezdeményezőjének és vezetőjének. Az Apostolic Faith, az azusa streeti időszakos kiadványban írt cikkéből mindenestre kitűnik, hogy szembehelyezkedett a mozgalom teológiai és történeti kihívásaival, amelyek kirajzottak a gyülekezetéből. A Christian History folyóirat mindenesetre beveszi Seymourt „a 20 század legbefolyásosabb tíz keresztény vezetője közé”.
Az Azusa street a világban
A mozgalom elterjedt az egész világon az azusa streetet megjártak szolgálatai által, akik ott kapták meg a pünkösdi áldást. Ezek közé tartozott: G.B.Cashwell (Egyesült államok déli része), C.H.Mason (Isten Egyháza Krisztusban), William H. Dueham (Chicago, Egyesült Államok közép-keleti része és Kanada), Mary Rumsey (Korea), A.H.Argue (Kanada) és John G. Lake (Dél-Afrika).
Sokkal később, voltak olyan emberek, akiket közvetett módon ért el az azusa streeti hatás; akik elvitték a pünkösdi üzenetet és tapasztalatot az egész világra. Ezek közé tartozott Thomas Ball Barratt (Kelet-Európa és Nagy-Britannia), Daniel Berg és Gunnar Vingren (Brazilia), és Ivan Voronyev (Oroszország és a szláv népek).
Az első pünkösdi felekezetek az Egyesült Államok déli részén jöttek létre, ahol nagyszámú követőkre találtak a nép körében. E felekezetek többsége 1900 előtt alakult. Olyan gyülekezetek kapcsolódtak ide, akik vágyódtak a pünkösdi tapasztalatra, mint harmadik áldásra, az üdvösség és a teljes megszentelődés kiegészítéseként. Ezek közé tartozott az Isten Egyháza Krisztusban (Memphis, Tennessee), a Pünkösdi Megszentelődés Egyháza (Észak-Karolina), az Isten Egyháza (Cleveland, Tennessee), a Szent Egység Egyháza (Észak-Karolina), és a Szabad Pünkösdi Baptista Egyház (Észak-Karolina).
Történelmi örökség
A legjelentősebb örökség,m amit az azusa streeti ébredés ránk hagyott, az a Szentléleknek az egyház által rég elfeledett ajándékainak a helyreállítása volt. A századok során a nyugati egyházak, a római katolikus és a protestánsok egyaránt, elfogadták azt a látást, hogy a Szentlélek ajándékai megszűntek az „apostoli kor” lezárásával.
A pünkösdiek voltak az első keresztények az ősegyház óta, akik összekapcsolták a Szentlélek keresztségét a nyelveken szólással. 1901 előtt a megszentelődési és a Keswick-mozgalom csoportjaihoz tartozó emberek ezrei különböző bizonyítékokkal erősítették meg azt a tényt, hogy megkapták a Szentlélek keresztségét, amelyek értéket adtak a tapasztalatuknak.
1908 után a pünkösdiek a kezdeti bizonyíték kifejezést választották arra, hogy leírják azt a formát, amit pünkösdi tapasztalatnak értettek. Ez azt jelentette, hogy a Szentlélek más ajándékai is bizonyító erejűek, de mégis a nyelveken szólásnak kell először megnyilvánulnia, ahogy az történt az ApCsel idején is. A tapasztalatnak érvényességet adó és alkalmazott fő hivatkozási az ApCsel 2 volt, a mozgalom innen kapta a pünkösdi elnevezést.
A következő részben elmélyülünk majd más örökségekben is, amit az azusa streeti ébredés hagyott a ma keresztényeire, amelyeket anno annyira kritizáltak és megbélyegeztek.
(spanyolból fordította Szabó Levente Gábor, 2009 február 3.)

Szegedi alkalom: tanítás 2010.

Ezt az e-mailt Páncél János bácsi unokája írta:

Drága testvéreim az Úrban!Egy nagyon tartalmas tanításról jövök, és alig vártam
hogy hazaérjek és megosszam veletek.
Szabó Csaba szolgált a szegedi Adullám-EPK-ban.

A prófécia a következő:
INDUL AZ ÉBREDÉS ITT, MAGYARORSZÁGON
Sokórás ima után 2 felekezet is ezt kapta
egymástól függetlenül. A világon több
millióan fognak megtérni, és sokan azt hiszik,
ez az a nagy hullám ami közvetlenül megelőzi
a világvégét. Pedig ez még csak a kezdet.
A több millió ember megtérése azért kell, hogy
majd a több milliárd ember megtérjen, Halleluja!
Kisebb falvakban már elindult az ébredés. Az
Ukrán határ közelében kb napi 50essével jönnek az emberek az Úrhoz!
Ebbe nekünk is be kell állnunk, mert ha mi nem beszélünk,
az Isten a kövekből fog fiakat fakasztani, akik beszélnek helyettünk.
Amikor fúj az ébredés szele, akkor mindent fúj, ne csodálkozzunk rajta,
hogyha minden a feje tetejére áll majd.
Ezért is nagyon fontos, hogy változásban legyünk!
“És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek

megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.”
(Róma 12,2)
Mivel bűnre hajlamos emberek vagyunk, folyamatos változásra van szükségünk.

Az Evangéliumot teljes odaszámással tudjuk csak hirdetni. Találkoznunk kell
az élő Istennel, nem elég csak messziről ismerni. Az nem igazi ismerettség.
Az se ismerettség, ha csak beszélünk róla. Az igazi, amikor meglátszik az életünkön.
Azt mondja Pál, annyira szánjuk oda magunkat Istennek, mint amennyire
- ha volt ilyen múltunk – odaszántuk magunkat régen a bűnnek. Abban erő van, amikor
valaki felvállalja magát és amit tesz. Akkor mennyivel inkább erő van abban,
amikor a hivő vállalja fel Krisztust!
Dániel hogyan vállalta fel ellensége előtt a hitét?
“

Akkor Dániel szóla a királynak: Király, örökké élj!
22
Az én Istenem elbocsátá az ő angyalát, és bezárá az oroszlánok száját és nem árthattak nékem; mert ártatlannak találtattam ő előtte és te előtted sem követten el, oh király, semmi vétket.
23
Akkor a király igen örvende, és Dánielt kihozatá a veremből. És kivevék Dánielt a veremből, és semmi sérelem nem találtaték ő rajta: mert hitt az ő Istenében.
24
És parancsola a király, és előhozák azokat a férfiakat, a kik Dánielt vádolák, és az oroszlánok vermébe vettetének mind ők, mind fiaik és feleségeik; és még a verem fenekére sem jutának, a mikor rájok rontának az oroszlánok és minden csontjokat összezúzták.
25
Akkor Dárius király ira minden népnek, nemzetnek és nyelvnek, a kik az egész földön lakozának: Békességtek bőséges legyen!
26
Én tőlem adatott ez a végzés, hogy az én birodalmamnak minden országában féljék és rettegjék a Dániel Istenét; mert ő az élő Isten, és örökké megmarad, és az ő országa meg nem romol, és uralkodása mind végig megtart;
27
A ki megment és megszabadít, jeleket és csodákat cselekszik mennyen és földön; a ki megszabadította Dánielt az oroszlánok hatalmából.
28
És ennek a Dánielnek jó szerencsés lőn dolga a Dárius országában és a persa Czírus országában.”

(Dániel 6,21től)
Áldást mondott rá! Az ellenségére. Az eredménye pedig le van írva…
Fel kell vennünk a Krisztusi magatartást, és szilárdan meg kell állnunk benne.
“Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.”
(Példabeszédek 25,26)
Hát legyünk olyan igazak, akik nem ingadoznak meg a gonosz előtt, hanem szilárdan
állunk. Ne válaszoljunk tétován. Legyen a válaszunk vagy igen, vagy nem.

A képmutatókról is volt szó.
”

Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz, a melyek kívülről szépeknek tetszenek, belől pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakvák.
28
Épen így ti is, kívülről igazaknak látszotok ugyan az emberek előtt, de belől rakva vagytok képmutatással és törvénytelenséggel.

”
(Máté 23,27)
A zsidó hagyományban a sírokat fehérre lemeszelték, hogy az arrafele járók már messziről észrevegyék.
Nem volt szabad a sírhoz hozzáérniük. Ezért már jó messziről észrevették,
és nagy ívben kikerülték. Így kell vigyáznunk a képmutatókkal.

Újabb Ige:
“Ezokáért mondja az Írás: Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek.”
(Ef.levél 4,8)
Erről az Igéről úgy beszélt, hogy épp ott kapta az Úrtól ő is.
Jézus miután elvégezte földi munkáját, alászállt a
pokloknak, és a Seolból (ami egy elkerített rész, és
az ószövetségi időben hitben meghalt emberek ott várták
a Messiást jó reménységgel) foglyokat vitt fel.
És utána történt a következő:

“
És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.
53
És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.”
(Máté 27,52)
Gondolom, el tudjátok képzelni, mennyire be voltak tüzesedve ezek az emberek,
alig vátrák hogy beszéljenek arról ami történt velük. Mi is legyünk ennyire telve Isten üzenetével,
legyen ez egy jó példa a számunkra!

Testvéreim, ennekokáért nekünk TURBO-MÁTRIX beszélgetésekre van szükségünk.
A posztmodern gondolkodású ember valóban nyitottabb inkább a közös
igazságkeresés iránt, de ha Isten kenete jelen van, akkor tökmindegy az egész,
mert úgyis a Szent Szellem tudja meggyőzni őket. Lépést kell tartanunk az ébredéssel,
mert lassan már hamarabb megtérnek az emberek mint ahogy mi számítunk rá.
ÁMEN!

Szellemi Hadviselés

Harc az égi szférákban
- Idézett szöveg megjelenítése -
Ausztria / Obsteig, kongresszus 2000 novemberében, John Mulinde előadása

Egy férfi még az anyja méhében volt, amikor szülei rituálék sorozatával Lucifernek ajánlották. Még csak négy éves volt, amikor természetfölötti erőt használt. Szülei elkezdtek félni tőle. Hat éves volt, amikor az apja átadta őt a boszorkányoknak, hogy tovább képezzék. Tíz évesen rendkívüli dolgokat művelt a gonosz birodalmában. A többi boszorkányok tartottak tőle. Még fiatal fickó volt, de kimondottan rossz dolgokat művelt. Mintegy 20 évesen már vérbűnök terhelték. Embereket ölt csupán akaratán keresztül. Képes volt transzcendentális meditációval elhagyni a testét, és levitációval lebegni. Néha meditációval elhagyta testét, és a nélkül mozgott a világban ahol csak akart. Ezt nevezik “asztrál” utazásnak.

Ezt az embert hatalmasan használta a *sátán,(*a “sátán” szót szándékosan írom kisbetűvel, mert e szó ugyanúgy mint a “boszorkány” szó nem tulajdonnév; megj.ford.) hogy gyülekezeteket és pásztorokat tönkre tegyen.
Egy napon elment egy gyülekezetbe, melyet tönkre akart tenni. Ebben a gyülekezetben vitatkozások és szakadások voltak, ezért a pásztor böjtölésre hívta fel a testvéreket. A gyülekezet imádkozott és böjtölt, és bűnbánatra jutott. Az emberek összejöttek, hogy az Úr munkáját tegyék és imádkoztak. Kérték Istent, hogy kegyelméből rendbe hozzák életüket. Ez idő alatt jött ez a varázsló démoni szellemekkel e gyülekezet ellen. Azonban ebben az időben prófétai üzenetet kapott a gyülekezet, keljenek fel és harcoljanak a démoni szellemek ellen, akik megtámadták őket.

Egy napon elhagyta ez az ember a testét, és asztrál utazásra kelt. Egy hatalmas, démoni szellemekből álló sereget gyűjtött össze és felvezette e gyülekezet ellen. – Ez az ő bizonyság tétele, amit én itt elmesélek. – Ők a gyülekezet szellemi szférájában mozogtak, és megkísérelték a szellemi atmoszférán áthatolni és támadni. Azonban egy fény ‘plafon/védősánc’ volt az egész gyülekezet fölött. Hirtelen egy sereg angyal volt ott, akik ő ellenük harcoltak. Ez a harc a “mennyei szférákban” zajlott. A démonok elmenekültek, de őt elfogták. Kik? Az angyalok! Maga látta amint hat angyal fogva tartja. A tetőn átvitték egyenesen az oltár elé. Ott keresztények voltak imába mélyedve, ott álltak egy szellemi harcban, lerontották a gonosz erőket és széttörték a láncokat. A pásztor a pódiumon vezette a szellemi harc imáját. Az Úr Szelleme szólt a pásztorhoz: “A járom széttörve, és az áldozat előtted fekszik – segíts neki és vezesd ki a szabadulásba!” Amint a pásztor kinyitotta a szemét, látja ezt a fiatalembert ott feküdve, teljesen összetörve. Ő újra a testében volt és mondta, hogy nincs fogalma arról hogyan találta meg a saját testét; azt otthon hagyta, de most itt van a testében. Egyáltalán nem értette, hogyan jött ide, csak azt tudta, hogy az angyal a tetőn áthozta. A pásztor közölte a gyülekezettel, hogy az Úr Szelleme szólt hozzá és teljes nyugalomra intette a gyülekezetet. Aztán megkérdezte a fiatalembert: “Ki vagy?” Akkor el kezdett reszketni és a démonok elhagyták őt. A gyülekezet szabadító szolgálatot végzett felé, és azután elkezdett az életéről beszélni.

Ez a fiatalember most már az Úrral él, mint evangélista szolgál és hirdeti Isten szavát, az Úr pedig hatalmas módon használja a szabadító szolgálatban.
Egy napon enni mentem, és mert valaki mesélt nekem erről a fiatalemberről kíváncsi voltam, látni akartam őt. Így voltunk együtt egy vacsoránál és amint lehetőség nyílott, bizonyságot tett nekem. Sok mindent elmondott, közben sírt azokon, amiket elkövetett. Amint a végére ért az elbeszélésének, két dologara felhívta a figyelmünket. Több pásztor is jelen volt és azt mondta nekik:”Pásztorok! Kérlek benneteket, tanítsátok az embereket imádkozni! Azokat az embereket, akik nem imádkoznak, az ellenség mindenben le tudja győzni. Ha csak keveset imádkoznak, akkor az ellenségnek van képessége arra, hogy imáikat teljesen lefojtsa.” Azon kívül még ezt mondta: “Tanulmányozzátok a Bibliát, miként tudjátok a szellemi védőöltözetet használni, amit Isten nektek adott!”

Továbbiakban elmesélte, amint ő rendszeresen expedíciókat csinált: Más sátáni szolgálókkal és sok démoni szellemmel a levegőbe, a szellemi szférákba nyomultak.
Neki rendszeresen kellett ezt tennie, ez volt az ő feladata, olyan volt ez, mint a műszak. Aztán elmagyarázta: “Ha egy ország befedeztetett a sötétséggel, akkor az égi szférákban, ezek fölött a szellemi helyek fölött olyan vastag sokszor a ‘*plafon’ (végig az írásban ezt a vastag szellemi-burkot fordítom *plafonnak, mert nem találtam jobb kifejezést rá. megj.ford.) mint egy szikla, mely az egész régiót befedezi. A démoni szellemek, és a szolgák az emberek, akik a sátánt szolgálják, tudnak a csúcsán, a felszínén és a ‘plafon’ alatt működni. Ebből a magasságból kormányozzák, ellenőrzik, ami lent történik. Egy szövetségben vannak, ezáltal megújul az erejük. Hogyan történik ez? Azáltal, hogy az emberek áldozataikat az oltárra viszik. Sokféle áldozat van: Varázslat, emberi vagy állati véráldozat, sőt abortusz vagy háborúk is áldozatként hatnak. További áldozatnak számít: mindenféle szexuális perverziók. Ezek az áldozatok erősítik a démonokat és adnak nekik új erőt.”

Nagyon megrázott az, amit ezután mondott: “Amikor ott fent ezeken a helyeken voltak, a keresztények imádságainak három megjelenési módjával találkoztak.
Minden ima, mint füst szállt fel a menny felé. Némelyek ezek közül az imák közül, mint füstoszlopok jelentek meg, amelyek egy kicsit ide-oda imbolyogtak és utána egyszerűen eltűntek. Azoknak az embereknek – akik ilyen imákat imádkoznak – gyakran bűn van az éltükben és nem készek arra, hogy elhagyják azt, ami köti őket. Imáik olyan gyöngék, hogy a szél egyszerűen elfújja őket. Ezek az imák feloldódnak ebben a szellemi atmoszférában.
Második módja az imának: a füst, amely a ‘plafonnak’ ütközik, de nem tud áthatolni rajta. Ezek olyan emberek imái, akik tényleg átadott életűek és tisztán élnek, de kevés a hitük amikor imádkoznak. Gyakran ignorálják azt a területet, amiért imádkozniuk kell.
Aztán van még a harmadik módja az imádságnak: Mint füst, de tüzes füst jelenik meg. Amikor ez a tüzes füst felszáll, ez olyan forró, hogy a szikla, mint viasz kezd olvadni. A tűzoszlop áthatol a sziklán és széthasítja.”
Még ezt fűzte hozzá: “Gyakran van úgy, hogy az emberek elkezdik imájukat az első módon, de mialatt tovább imádkoznak, változik a második fokozatra, és ha nem lankadnak meg, hanem benne maradnak, akkor hirtelen ez a tűz eltölti imájukat és erővel hatol át a ‘plafonon’.”

Tovább mondta, hogy gyakran, ha észrevették, hogy az ima változik, és a tűz közeleg, más szellemekkel léptek kapcsolatba a földről és megbízták őket: “Tedd tönkre azt a személyt, aki imádkozik. Abba kell hagynia az imádkozást. Vedd el a figyelmét, iktasd ki.”
Folytatta: “Nagyon gyakran hagyják a keresztények, hogy a fent leírt állapot rájuk jöjjön. Van, hogy erővel imádkoznak, bűnt vallanak, akarják, hogy a Szó megvizsgálja lelküket-szellemüket és hitükben növekedni akarnak, imáik egyre célzottabbak lesznek. Az ördög látja, hogy imáik erősek lesznek, és akkor megkísérli, hogy zavarást okozzon: A telefon csörög, amikor átadottan imádkozol, és azt gondolod, hogy egyszerűen felállhatsz, hogy felvedd, aztán visszajössz, hogy ahol abbahagytad ott folytasd, – nem fogod tenni. Amikor visszajössz, elölről kell kezdened. És éppen ezt akarja az ördög. Minden lehetséges módon jön a zavarás. Odáig mehet, hogy az ellenség megérinti a testedet, hogy fájdalmat érezz, vagy egyszerűen azt sugallja, hogy éhes vagy, menj a konyhába valamit enni. Mindegy hogy mi, a célja egyszerűen az, hogy elvonjon, mert akkor legyőzött téged.”

Figyelmeztette a pásztorokat: “Tanítsátok az embereket, hogy minden nap vegyenek időt – nem egy megszokott napi kis imára – hanem egy időt, amikor az Úrra figyelnek, és
nem hagyják, hogy a figyelmüket valami is megzavarhassa. Mert amikor az emberek szilárdak, és kitartanak, hogy Isten Szelleme inspirálja, mélyebbre vigye őket, akkor történik valami a szellemi világban. Ez a tűz jön, felszáll a sziklához és megolvasztja azt. Ha a szikla olvadni kezd, ez azt jelenti, hogy egy démon sem tud a közelben maradni! És az ‘emberi szellem sem tudja elviselni, menekül, rohan onnan’. Mihelyt e szellemi területen ez az áttörés megtörténik, az ima harc abbamarad. Aki így imádkozik, érzi amint imája könnyű lesz, és valódi öröm tölti el. Rájöttem, hogy abban a pontban érjük el ezt az állapotot, amikor időnek és egyéb dolognak nincsen már szerepe. Ez a pont az, amikor mindent leteszel és egyszerűen Istennel eggyé leszel. Attól a pillanattól, amikor az ima áttör, nincsen ellenállás többé, semmi nem tarthatja fel az imádatot és az a személy olyan sokáig tud az imádatban lenni ameddig csak akar.
Az ilyen imádat után az áttörés nyitott marad, és az imádkozó feláll és elhagyja az ima helyet, ez a nyitott ‘plafon’ megy vele. Ők nincsenek már a ‘plafon’ alatt, hanem minden, amit tesznek, a nyitott ég alatt történik. Ebben a helyzetben az ellenség nem tehet ellenük semmit. Isten jelenléte a mennyből, mint tartó oszlopa és védelme az ő életüknek. Az életük olyannyira betöltött mennyei erővel, hogy amikor Isten jelenlétében imádkoznak, ez más embereket megérint. Amit az ellenség ezek ellen a más emberek ellen tett, leromboltatik. A közelükben lévő emberek szintén Isten jelenlétébe kerülnek. Mindaddig, amíg Isten oszlopának jelenlétében vannak, az ellenség láncainak kötelékei egyre gyengébbek lesznek. Ha ezek az emberek, akik áttörtek, az evangéliumot hirdetik a bűnösök felé, csekély az ellenállás. Egyszerű őket Isten országába bevinni.”
“Az ördög gyűlöli ezeket az embereket”- folytatta a férfi. “Hogyha az emberek egy ilyen Isteni-jelenlétbe jönnek, bűnlátásra jutnak és keresik, hogy mit kell tenniük. Azonban ha elmarad az útmutatás és nem kapnak segítséget a bűn kötelékeiből kijönni, akkor elmennek úgy, hogy kötelékeik nem lettek megoldva, sőt szorosabbak lesznek. Az ördög mindent el fog követni, hogy megakadályozza, hogy ilyen környezetbe újra eljöjjenek.”

El tudjátok képzelni, amint ott ülünk és erre az emberre figyelünk. Ő egyszerűen csak elmondta a dolgokat, amiket tett és látott. Aztán mondta tovább:”A gonosz nem adja fel, keresi az emberek gyengéit. Ha a gyenge pont szexuális terület, akkor ezen a ponton dolgozik. Személyeket, helyzeteket készít elő, hogy szenvedélyt keltsen. Ha az illető enged a kísértésnek pl. fantázia világát megnyitja tisztátalan gondolatoknak, amelyekkel foglalkozik, akkor nem tud többé az Isteni-jelenlétbe, azaz a kenet alá jönni.

Vannak dolgok, amik nem jók, és fájdalmasan érintenek bennünket és kérdezzük: “Miért engedi meg Isten?” Azonban ha tudnánk, hogy tulajdonképpen megőrzött és megmentett, akkor hálásak lennénk. Ha megtanultunk tényleg bízni az Úrban, akkor mindenben hálásak lennénk.”

“Minden embernek személyes angyala van. Tudjuk, mit mond a Biblia; az angyalok szolgáló szellemek, ha az ember imádkozik, jön a válasz az angyal kezéből. Dánielnél olvassuk, hogy egy angyal az ő imájára hozta a választ.
Az angyalok, akik a választ hozzák, felfegyverezetteknek kell lenniük a harcra. Viszont ha a keresztényeknek nem fontos a szellemi fegyverzet, jön az angyal a válasszal, de neki ugyancsak nincs fegyverzete. A harcra egyáltalán nincs felszerelve. Ha a keresztények nem törődnek azzal, hogy milyen gondolatok forognak a fejükben és nem harcolnak a gondolatok ellen, akkor az angyaluk sisak nélkül jön. Mindegy hogy melyik fegyvert ignorálod, – amelyiket ignorálod, az nem áll az angyal rendelkezésére. Ha jön az angyal, a démonok megfigyelik pontosan, melyik terület nincs védve, és ezen a ponton megkísérlik a támadást. Ha az angyalnak nincs sisakja, megkísérlik az ő fejét célba venni és eltalálni. Ha nincs mellvédje-pajzsa, megkísérlik a mellét eltalálni. Ha nincs felkötve a saruja, akkor tüzet vetnek a lába alá, hogy “mezítláb” :menjen át a tűzön.”

Én csak elismételem, amit ez az ember elmondott. Természetesen megkérdeztük őt: “Az angyalok tudják érezni a tüzet?”
Tudjátok mit válaszolt? “Ne feledjétek, ez szellemi terület. Itt szellemeknek van szellemekkel dolguk. A csata intenzív. Ha a démonok Istennek egy angyalát legyőzik, az első, amit tesznek, hogy a választ elveszik tőle, amit ő hoz. Ha ezt a választ elragadják tőle, odaadják a boszorkányoknak és varázslóknak. Akkor ezek azt mondják: “A varázslásom által kaptam választ.”
A Jakab levélben ezt olvassuk: “Minden jó adomány Istentől jön.” Honnan veszi az ördög a dolgokat, amiket az embereknek ad? Némely asszonyok, akiknek nincs gyermekük, elmennek a varázslóhoz vagy a boszorkányhoz és egyszer csak terhesek lesznek. Honnan kapják ezt a gyermeket? A sátán egy teremtő, tudja ezt tenni? Nem! Ő ellopja attól, aki feladja az ima harcot. Jézus azt mondja: “Szüntelen imádkozzatok!”
Ezek a démonok nem elégszenek meg azzal, hogy ellopják a válaszokat, arra igyekeznek, hogy feltartsák az angyalokat. Harcolnak ellene néha eredménnyel, midőn foglyul ejtik és megkötözik. Ha ez megtörténik, akkor a keresztény egy áldozat lesz, akivel a démoni erők azt tesznek, amit akarnak.”

Megkérdeztük a férfitől: “Tényleg úgy gondolod, hogy az angyalokat a démoni hatalmak foglyul ejthetik?”
Elbeszélőnknek ebben az időben még nem sok fogalma volt a Bibliáról, még igen fiatal volt a hitben. Ő csak a tapasztalatai alapján szerezte ezeket az ismereteket a sátáni praktikákról. Így válaszolt: “Az angyalokat nem tudják sokáig fogva tartani. Ha más keresztények valahol a földön imádkoznak, akkor jön másik angyal erősítésként és kiszabadul a fogoly angyal. De ha az illető keresztény nem imádkozik kitartóan, akinek feladata lenne, akkor megkötve marad. Akkor megtörténhet, hogy az ellenség elküldi követeit, mint “világosság angyala” és megcsalja ezt az embert hamis látomásokkal, hamis próféciákkal, és megcsalja hamis vezetéssel és hamis döntésekre vezeti. Gyakran találtatik aztán az ember abban az állapotban, amikor nyitott minden fajta támadásra és kötözöttségre.”

Utalás:

http://www.zsidok-keresztenyek.eu/reload.html?szellemi_hadviseles/forditasok/harc_az_egi_szferakban.html

Ez után a beszélgetés után nagyon feldúlt voltam és imádkoztam: “Uram, mégcsak, meg sem kísérelem, hogy mindezt megértsem!” Amint tíz napon át böjtöléssel kerestem az Urat, két dolgot mutatott meg:
1. Igazolta a férfi elbeszélését és megnyitotta szellememet, hogy még többet láthattam a szellemi helyeken történtekből, mint amit ő elbeszélt.
2. Megmutatta nekem, amit tehetünk, hogyan lehetünk győztesek az elmondott esetekben.

3. Három dolgot kell tudatosítanunk:
1. Tudjuk, és kell is a szellemi fegyvereinket a harcainkban használni! A Biblia “Isten fegyvereinek” nevezi! Ez nem a mi fegyverzetünk, hanem Isten fegyverzete.
2. Meg kell értenünk, hogy milyen szolgálatuk van az angyaloknak a mi szellemi életünkben, mi az, amit a szívünkben tennünk kell, amivel a szellemi szférákban védettek vagyunk.
3. A harmadik pont a Szent Szellem körül van: A Szent Szellem nem a szolgánk! Ő nem futkos állandóan az Atya és mi közöttünk ide-oda, hogy mi mondjuk neki azt, amit szeretnénk! Az, az angyalok dolga; hanem Ő a mi oldalunkon van, mellettünk, hogy vezessen, tanítson és segítsen, hogy a helyeset helyes módon imádkozzuk! És ha valami a szellemi szférákban történik, közli velünk.
Néha felébreszt az éjszakában és mondja: “Imádkozz!” És te azt mondod: “Nem, az időpont nem alkalmas rá.” De Ő mondja: “Imádkozz most!” – Miért? Mert Ő látja, ami a szellemi világban történik. Néha azt mondja: “Holnap böjtölnöd kell!” És te azt mondod: “Holnap nem, de hétfőn elkezdem.” De a Szent Szellem az, aki érti, ami éppen szükséges. Meg kell tanulnunk a Szent Szellemmel szemben érzékenynek lenni. Ő vezet el minket minden igazságra és győzelemre.

JERIKÓ

Lukács. 19.1. És bemenvén Jézus által ment jerikón. Isten Igéje Sokszor említi Jerikót de, nekünk általában Józsué Könyve jut eszünkbe.
Isten lerombolta ezt a várost a bűn és a romoltság miatt megpersze azért mert el állta Izrael útját a Kánaán földjére való bemenetelnél. .Jerikó neve: Illatos helyet jelent a Héberben. Így érthetetlen lehet a számunkra, de hát akkor miért? Uram nem lehetett volna máshogy elintézni? Isten erre azt válaszolja, hogy sajnos nem. Ez Isten számára tökéletesen átlátható helyzet volt. Isten mindig számon tartotta és el számoltatta a bűnben leledző Ó-szövetségi városokban, a jónak látszódó de Isten szemében átlátszó égbe kiáltó bűnöket. Úgy hogy azokat a földé tette egyenlővé. De soha ne felejtsük el, ha Isten valamit megsebez, akkor azt be is köti. Isten keményen a tőrvény szigorú vas pálcájával látogatta meg Jerikót, hogy egy család kivételével mindenki meghalt. De még e-tőrvénynek betűi között is előre vetíti a kegyelmet Jézus Krisztusról, a vörös fonalról Isten Fiának helyre álittó véréről, amiből kegyelem árad. Dicsőség az Úrnak ez már a miénk! Ámen!!!!!!! Ez Isten fiának az utolsó időkben való meglátogatása. A mi életünket valóban Jézus illatos helyé teszi. Igen az Ő-halála által lerombolt minden rosszat, és most bekötött, és újjá épít. Azt akarja, hogy az Ő-jóillatja legyünk minden ember számára, mind Üdvözülőké mind, pedig elkárhozóké. Igen Jerikó Bűnös volt de mégis egy család egy parázna tisztátalan nőnek a hite és engedelmessége által kegyelmet talált. Mi emberek sokszor lemondunk valakiről, vagy kikről könnyen leírjuk a bűnben veszteglő embertársainkat. Vajon Isten adja neked ezeket a gondolatokat? Hát tud meg hogy nem. Ha te nem szólsz, majd szólnak a kövek majd azok, akiket eddig megvetettél. Két dolgon fogunk csodálkozni a mennyben. Az egyik az lesz, hogy nem lesznek ott, akikre számítottunk, a másik meg hogy azok lesznek ott, akikre egyáltalán nem számítottunk. Tudod nem te vagy az, aki megtéritted az embereket, hanem rajtad keresztül Isten akarja őket megszólítani. Józsué. 2-dik részében a két kém az Atya és a Szent Szellem tanította Ráhábot. Miket beszélsz? Ki tanított kit? Meg egyáltalán mit? Megmondom. Isten eljövendő Fiáról, Jézus Krisztusról az Ő Vérének erejéről, Ami elegendő ara, hogy megmentse a bűnös embert a pusztulástól, sőt hozzátartozhat Jézus családjához. Ez az Evangélium Öröm hír, hogy az Ő vére elegendő, ahhoz hogy a te életed valóban egy virágzó illatos hely legyen. Dicsőség az Úrnak.
Ráhábot a vörös fonal Jézus Vére nem csak fizikálisan mentette meg a haláltól, hanem egy szellemi újjá születést hozott létre benne most már Isten népéhez tartozott nem volt megállás győzelemről-győzelemre haladt egyenesen a Mennybe. Ez Isten szeretete. Ami embereknél lehetetlen lehetséges az Istennél. Ámen
Mily csodás kegyelem, bekerült Jézus nemzetségi táblázatába.
Mi is kik egykor távol voltunk most közel valókká lettünk fiakká, leányokká, gyermekekké. Ámen

Uram formálj engem!

Az Evangélium ereje nem a mi elképzeléseinkben rejlik, hanem abban, ahogy Isten elképzel bennünket. Minél jobban hasonlittunk ahhoz a képhez, amit Isten lát és elképzel rólunk, annál jobban átárad ránk a kegyelem szelleme.
Képzeljük csak el: az Atya a fazekas és mi vagyunk az agyag. Ahogy formál minket az ujjaival, sokszor úgy érezzük, hogy kellemetlen, mert hol itt nyom, hol ott nyom. Az is sokszor előfordulhat, hogy pont akkor rogy össze az agyag a korongon, amikor már majdnem késszen, van az edény, és akkor kezdődik az egész elölről. Ugye sokszor előfordult már hogy azt gondoltuk: „na már megint nem jött össze, már megint előröl, kezdhetem. Hát soha nem lesz, már meg amire annyira vágyom?
Pedig az Atya minden titkos vágy az, hogy elkészüljünk. Mindent megpróbál. Óvatos féltő szerető mozdulatokkal forgatja életünk korongját. Közben vizsgálgatja: ”Nem túl vizes? Nem túl száraz-e az agyag? Esetleg nem jó hejröl való?” Újabb és újabb lehetőséget ad a számunkra, hátha lesz ebből az alapanyagból egy kis korsó, amibe valami alapvető dolgot, például sót, vagy egy kis cukrot tölthet. De tisztátalan dologról szó sem lehet. Ő a jó Mester, gondoskodó Atya. Azt mondja:” Na végre! Elkészült! Phű! Ezzel is megvagyunk. Ugyan úgy történt minden, mint a teremtés napján:” Megcsináltuk. / 1. Mózes. 1, 26/ De az Atya tovább gondolkodik rólunk. Igen. Ő azt akarja, hogy az Ő házának szent edényei legyünk.” Mit tegyek még?” Kérdi.” Megvan! Beleteszem a jó forró kemencébe! Átviszem a próbán.” Az ember ilyenkor felkiált:” Jaj! Csak azt ne! Hát nem ért épp elég megpróbáltatás a korongon? Hát nem volt elég az összetöretés? Most még a forró kemence is? Hát Uram, Te tényleg azt akarod, hogy megsemmisüljek? Hát mi marad belöllem?” Uram! Mikor lesz már vége? Mikor nézel le rám? „Egyszer csak azt vesszük észre, hogy Valaki a kémlelő nyilláson át, figyel bennünket.” Vajon késszen van-e már a mű? Mi pedig hitben és reménységben várunk, hogy a Mester, az Atya kinyissa az ajtót.
És végre megtörténik! Halelújah! Enyhül a forróság, ahogy a friss Mennyei levegő beáramlik. Azt érezzük, hogy Valaki körül ölel bennünket. Igen a Mester a kezébe vesz, fel ültet az ölébe, és átkarol az Ő Szeretetével. Mi pedig már nem gondolunk az összetöretéssel, a lángokkal, hanem leborulunk teljesen elfeledkezve önmagunkról, az énünkről, mert már csak „Ő” van, Én nincsen. Rájöttünk, hogy semmisem tehetünk önmagunktól. A kemence ajtaján belülről nincs kilincs, teljesen az Atya kezében vagyunk. Most már teljesen az Övéi vagyunk. Használható edény vált belőlünk.
Uram! Köszönöm Neked, hogy nehézségek által formáltál, és ezek után is formálni fogsz engem. Köszönöm hogy szentséges edény lehetek a Te Házadban.
A Jézus Nevében: Ámen.

A felekezetközi alapokon működő evangélista szolgálat az ország számos helyén hirdeti az evangéliumot. Evangelizációs és ébredési alkalmakat szervez. Az alábbi linkekre kattintva betekintést nyerhetsz az Adullám munkáiba.

Kenneth Copeland: „Úrrá tetted őt kezeid munkáin”
Kenneth Copeland
Feb 3, 2009

Kenneth Copeland: „Úrrá tetted őt kezeid munkáin”

„Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél” (Zsolt.8,7).

„Maga Isten helyezte uralomra az embert. Nem avatkozik bele a földi dolgokba, amikor csak kedve tartja. Tiszteletben tartja azt az uralmat és hatalmat, amit nekünk adott. Ezért amíg az ember bérleti joga ezen a bolygón le nem jár, Isten korlátozza erejét a földön, és csak akkor lép közbe, amikor megkérik erre.”

Hogyan is működik Isten szuverenitása?

Van egy kifejezés, amit számtalanszor hallottam az elmúlt évek alatt, és minden alkalommal egyre kevésbé szeretem. Nincs kétség felőle, hogy már te is hallottad.

Leggyakrabban olyankor halljuk, ha valami tragédia történik. Akkor szokták mondani – többnyire elnyújtott, vallásosan hangzó hangsúllyal – amikor úgy tűnik, a körülmények nem vágnak össze azzal, amit Isten ígért nekünk az Ő Igéjében.

A kifejezés a következő: „Nos, testvérem, nem szabad elfelejtened, hogy Isten szuverén.”

Bármilyen szellemien is hangzik ez a kijelentés, igazából nagyon zavar engem. Nem mintha nem hinném, hogy Isten szuverén. Természetesen az. A Webster szótár szerint a szuverén a következőket jelenti: „minden más felett álló vagy felsőbb; legfelső/páratlan erőben, rangban vagy hatalomban.” Nem kérdéses, hogy Istenre mindez igaz.

Azonban túl gyakran, amikor az emberek Isten szuverenitására utalnak, igazából azt mondják: „Soha nem tudhatod, mit fog tenni Isten. Végülis, Ő mindenható és teljesen független, tehát azt teszi, amit csak tenni akar.” A szuverenitás ilyen megközelítésével az a probléma, hogy minket minden felelősség alól mentesít. Végülis, ha Isten szuverén, Ő mindenképpen azt teszi amit akar, ezért mi akár mehetünk is TV-t nézni és elfeledkezhetünk az egészről, nem igaz?

Ez helytelen. Az Ige több mint 30 éves tanulmányozása és az evangélium hirdetése után rá kellett jönnöm, hogy ezen a földön Isten igen kevés dolgot – ha egyáltalán van ilyen – tesz az ember közreműködése nélkül. Habár a föld Istenhez tartozik- az Ő teremtése és Ő birtokolja, a Zsoltár 8:6 elmondja nekünk, hogy Isten az embert „úrrá tette (Isten) kezeinek munkája felett.”

Maga Isten helyezte uralomra az embert. Nem avatkozik bele a földi dolgokba, amikor csak kedve tartja. Tiszteletben tartja azt az uralmat és hatalmat, amit nekünk adott. Ezért amíg az ember bérleti joga ezen a bolygón le nem jár, Isten korlátozza erejét a földön, és csak akkor lép közbe, amikor megkérik erre.

Miután azok, akik általában megkérik Őt (a közbenjárók), többnyire igen csendes emberek, akik félrevonulva imádkoznak, sokszor úgy tűnhet, hogy Isten önkényesen cselekszik. A látszat ellenére azonban, a Biblia elejétől a végéig azt tanítja, hogy Isten kapcsolata az emberrel imádság és hit összeköttetés. Amikor látod Őt hatalmasan cselekedni, biztos lehetsz abban, hogy valahol valaki imádkozott és közbenjárt, hogy Ő színre léphessen.

Több mint külső szemlélők

Sokkal inkább mint valaha, most létfontosságú hogy ezt minden keresztény megértse. Az utolsó idők legutolsó napjaiban vagyunk. Isten dicsősége leghatalmasabb kiáradásának peremén vagyunk, amit a föld valaha is látott. Döbbenetes, természetfeletti dolgok vannak készülőben, pontosan úgy, ahogy a Biblia mondja.

Mégis, sok hívő egyszerűen csak hátradől, és szellemi szemlélőként figyeli ezeket az eseményeket. Úgy tűnik, azt hiszik, hogy Isten önhatalmúlag felborít néhány mennyei dicsőség kosarat, és széthinti a jeleket és csodákat a földön. De nem így fog történni.

Hogyan fog megtörténni? Az Apostolok Cselekedetei 2: 17-19 megmutatja nekünk:

„És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Szellememből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak. És éppen az én szolgáimra és az én szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Szellememből, és prófétálnak. És csodákat teszek az égben odafenn, és jeleket a földön idelenn…”

Ha újra elolvasod ennek a résznek a végét, figyelmen kívül hagyva a fordítók révén bekerült írásjeleket, észre fogsz venni egy isteni összefüggést, amit legtöbben elvétenek. Látni fogod, Isten azt mondja, hogy amikor az Ő szolgái és szolgálóleányai prófétálnak, amikor közbenjárásban és hitben kimondják az Ő szent akaratát és célját, az ő beszédükre válaszolva Isten jeleket és csodákat fog tenni.

Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a dicsőségnek ez az utolsó kiáradása a teljességében eljöjjön, Isten valamennyi szolgájának és szolgálólányának a helyén kell lennie. Milyen helyen?

Az imádság helyén!

Néhányan mondhatják: „Nos, Copeland testvér, most az idővégi eseményekről beszélünk, és én úgy hiszem, Isten egyszerűen előhozza ezeket egyedül is. Nincs szüksége a mi segítségünkre. Hiszen ezek a dolgok túlságosan fontosak ahhoz, hogy puszta emberekre bízza őket.”

Volt idő, amikor én is ugyanígy gondoltam. Azonban néhány évvel ezelőtt Isten kiigazított engem. Akkoriban az ember hatalmát tanulmányoztam, és az Igében újra és újra láttam, hogyan előzték meg Isten népének imádságai Isten cselekvését a földön. Ennek ellenére továbbra is ragaszkodtam ahhoz a nézethez, hogy a legfontosabb munkáit Isten az embertől függetlenül végzi.

Egy nap, ahogy efelől imádkoztam, azt mondtam: „Uram, Jézust mindenki mástól függetlenül hoztad a földre, ugye?”

Nem, nem így volt – válaszolta.

„Úgy érted, voltak emberek, akik közbenjártak Jézus megszületéséért?” – kérdeztem.

Igen.

Majd megmondta két ilyen ember nevét: Simon és Anna.

50 év imádság

Lukács 2. fejezetében találod az igei beszámolót erről a két közbenjáróról. Itt elmondja nekünk a Biblia, hogy amikor Jézus 8 napos volt, a szülei elvitték a templomba, hogy odaszenteljék az Úrnak és körülmetéljék az ábrahámi szövetségbe.

A zsidó nép számára ez a szertartás igen szentnek számított, a kellős közepén egy Simon nevű férfi mégis besétált és karjaiba vette a csecsemő Jézust. Senki nem szólt hozzá egy szót sem. Senki nem próbálta megállítani őt. Tehát egyértelmű, hogy mindenki jól ismerte őt a templomban, és igen szellemi embernek tartották.

Honnan tudta Simon, hogy pont abban az időben kell a templomba mennie? Valaki talán odament hozzá és elmondta, hogy Jézust épp most mutatják be az Úrnak? Nem, a Biblia azt mondja nekünk, hogy „ő a Szellem indításából” ment a templomba (27. vers). Isten vezette őt oda.

Sőt mi több, bár akkor még maga Mária sem értette igazán, kicsoda is az ő gyermeke, Simon pontosan tudta és így prófétált felőle: „Mostan bocsátod el, Uram a Te szolgádat, a Te beszéded szerint békességben; Mert látták az én szemeim a Te üdvösségedet, amelyet készítettél minden népeknek szeme láttára; Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a Te népednek, az Izraelnek dicsőségére” (29-32. versek).

Simon tudta, hogy kicsoda Jézus, mivel közbenjárt érte; kérte Istent, hogy küldje el a Megváltót. Olyan buzgón és olyan régóta imádkozott, hogy Isten megígérte neki, hogy „addig halált nem lát, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát” (26. vers).

Már az is elég döbbenetes, hogy Simon felismerte Jézust, mint Izrael Megváltóját, de szavaiból kitűnik, hogy még ennél is többet tudott. Olvasd el újra amit Simon mondott és látni fogod, hogy ő tudta, hogy Jézus üdvösséget fog hozni a pogányoknak – azt a tényt, amit a gyülekezet többi része nem értett meg addig, amíg 10 évvel Pünkösd napja után Péter el nem ment Kornélius házához!

Miért volt Simon ilyen bölcs? Közbenjáró volt. A közbenjárók tudnak olyan dolgokat, amiket mások nem. Isten szent titkokat és rejtélyeket árul el nekik. Belső információkkal látja el őket.

Aznap, miután Simon befejezte a prófétálást Jézus felett, besétált egy Anna nevű, apró, 84 éves özvegyasszony. Simonnal ellentétben ezt az asszonyt nem kellett a Szellemnek a templomba vezetnie – ő már ott volt. A Bibliából megtudjuk, hogy ő tulajdonképpen „nem távozott el a templomból, hanem böjtölésekkel és könyörgésekkel szolgált éjjel és nappal” (37. vers).

Nem is csupán egy vagy két hetet töltött ott. A templomban tartózkodott azóta, hogy a férje meghalt. Mivel csak hét éven keresztül volt házas, és történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy a zsidó nők 16 éves kor körül mentek férjhez, kiszámolhatjuk, hogy valószínűleg már több mint 50 éve imádkozott ott a templomban.

Ezt nevezem elkötelezettségnek!

A Lukács 2:38 azt mondja, hogy Anna „abban a pillanatban bejött és hasonlóképpen hálákat adott az Úrnak (KJV), és szólt Őfelőle mindeneknek, akik Jeruzsálemben a megváltást várták”. Nem volt szüksége rá, hogy valaki elmondja neki, kicsoda Jézus. Tudta abban a pillanatban, amikor meglátta Őt, mert – akárcsak Simon – ő is sok éven át imádkozott Istenhez, hogy küldje el Őt.

Gondolj csak bele – habár Isten a világegyetem Mindenható, Legfelsőbbrendű Teremtője, nem önkényesen küldte el Jézust a földre. Az emberrel együttműködve tette. Az Ő népének hittel teljes szavaira és imádságaira adott válaszként tette.

A Máté 18:19 azt mondja: „ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön, bármely dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.” Simon és Anna – akár tudtak róla, akár nem – egyetértésben imádkoztak. Mindketten közbenjártak, kérték Istent, hogy küldje el az Ő Megváltóját, és Isten megválaszolta az imájukat.

Kapcsolódj be a programba!

Mit jelent ez ma a számunkra? Azt jelenti, hogy ha látni akarjuk a dicsőség utolsó kiáradásának ezt a teljességét, akkor be kell kapcsolódnunk a programba, ahogy Anna is tette. Le kell térdelnünk és el kell kezdenünk imádkozni érte. El kell kezdenünk kimondani Isten Igéjét és erre az utolsó órára vonatkozó akaratát próféciában és közbenjárásban, hogy Ő jeleket és csodákat tehessen.

Látjátok, vannak bizonyos dolgok, amik soha nem fognak megtörténni a földön, hacsak valaki ki nem mondja őket. Ha végigolvasod a Bibliát, fel fogod fedezni, hogy bizonyos eseményeket a prófétáknak előre meg kellett jelenteniük, mielőtt Isten véghez vihette volna őket.

Most nem azt akarom mondani, hogy ha nem imádkozol, Jézus nem fog visszajönni. Jézus eljön az Ő népéért – és hamarosan el fog jönni. A világban annyi bűn van már, amennyit csak elbír, és közel van ahhoz, hogy darabokra hulljon. Az egész teremtés ennek nyomása alatt fohászkodik és nyög. Isten le fogja zárni ezt a korszakot, ahogy az Ő Igéjében ezt megígérte – nem számít mit teszel te vagy én. Valahol találni fog egy Simont és egy Annát, hogy elvégezze a feladatot.

Azonban ha mi hívők mindannyian imádkozunk, nemcsak néhányan, Ő megnöveli a dicsőség kiáradását, amely az Ő visszatérését kíséri majd. Ha egy szívvel felkiáltunk Istenhez, ahogy a korai gyülekezet tette az Apostolok Cselekedetei 4-ben, akkor Isten ereje meg fogja rengetni ezt a földet.

Isten nem tud tétlenül ülni, amikor az Ő népének kiáltását hallja!

Az a probléma, hogy Isten népének nagy részét túlságosan lefoglalják az egyéb dolgok, és nem szánnak időt arra, hogy közbenjárjanak és felkiáltsanak Hozzá. Nem tulajdonítanak jelentőséget az imádkozásnak. Sokan annyira elfoglaltak, ahogy Istennek „dolgoznak”, hogy azt hiszik, nincs szükségük arra, hogy imádkozzanak.

De legvégül ki fog derülni, hogy a szolgálatok valamennyi sikere mögött a közbenjárók állnak. Egy nap a mennyben, amikor majd a jutalmakat osztják, Nagy testvér ott fog ülni az első sorban, várván az arany trófeát, mivel ő indította az első gyülekezetet az országában. Odahajol majd a mellette ülőhöz, és azt mondja: „Igen, ámen. 47 évig pásztoroltam azt a gyülekezetet. 2000 embert vezettem az Úrhoz és ezren keresztelkedtek meg a Szent Szellemben 1919-ben. Mindent el fogok mesélni erről, amint megkaptam a trófeámat.”
Ám amikor az Úr elkezdi átadni a jutalmat, ahelyett hogy Nagy testvér nevét szólítaná, azt fogja mondani: „Hol van Kovács testvérnő?” Majd leküld egy angyalt a hétmilliomodik sorba hogy Kovács tesvérnőt előrehozza.

Amikor az asszony odaér, az Úr a kezébe helyezi a jutalmat és azt mondja: „Kovács testvérnő, ezt szeretném neked adni annak a 25 évnek az elismeréseként, amikor közbenjártál és arcra borultál Előttem. A te imáid által elhívtam Nagy testvért, hogy elkezdje az első gyülekezetet az országodban. Az imáid miatt több ezer ember nyert üdvösséget és töltekezett be Szent Szellemmel abban a gyülekezetben.”

Ezután az első sorhoz fordul és azt mondja: „Nagy testvér, azzal jutalmazlak, hogy viheted Kovács testvérnő trófeáját helyette.”

Megfelelő helyen megfelelő időben

Megmondhatom, én kiknek a trófeáit fogom hordozni, amikor eljön az idő. Egyik az édesanyámé lesz, a másik pedig egy kis asszonyé, aki mindig együtt imádkozott vele. Ez az asszony mindig bement a szobámba és elvette a párnát az ágyamról. Utána magával vitte, ahogy az emeleten sétálgatott és közbenjárt értem, a párnámon hagyva könnyeit. Biztosan tudom, hogy Isten ezért nem hagyott engem magamra az ágyamban éjszakánként.

Ennek a két asszonynak köszönhető, hogy üdvösséget nyertem és ma az evangéliumot prédikálom. Semmi elismerés nem jár nekem ezért.

Kapok némi elismerést azokért az időkért, amikor én is közbenjártam és Istenhez kiáltottam valaki más érdekében. De nem a jutalmak miatt mondod el azokat az imákat. Azért imádkozod el őket, mert szolgatársa vagy Annak, aki a Vérét adta érted. A szeretet miatt imádkozol.

Ez az egyetlen elég erős motiváció, mivel a közbenjáró feladata a legnehezebb feladat Isten Királyságában. A közbenjáró cipeli mindennek a szellemi terhét, ami Krisztus Testében zajlik, és ez a létező leghálátlanabb szolgálat.

Amikor prédikátorok alkalmakat tartanak, ahol emberek üdvösséget nyernek, a legtöbb ember azt gondolja, a mi erőfeszítéseink hozták az embereket az Úrhoz. De mi nem tettünk mást, mint prédikáltuk azt az üzenetet, amit Istentől kaptunk. Az elveszettek üdvösségre vezetéséhez szükséges kenet a közbenjárók imádsága által jött elő.

Az ébredéseket nem a jó prédikáció hozza elő. Az ébredést az imádság hozza elő. Péter nagyszerű prédikációja Pünkösd Napján nem azért született, mert Péter olyan remek ember lett volna. Azért született, mert az emberek sok napon át imádkoztak egységben. Körülbelül 120-an imádkoztak, amíg Isten Szelleme a színre nem tört.

Azok az emberek imádkozták le a Szent Szellem első hatalmas kiáradását. Amikor Ő eljött, mit gondolsz, hol nyilvánította ki Magát legelőször? Azon a helyen, ahol imádkoztak.

Isten nem változott meg. Napjainkban is ugyanazt teszi, mint amit az Apostolok Cselekedetei 2. fejezetében. De most még erőteljesebben és dicsőségesebben mozdul, mint akkor.

Éhezik a szíved arra, hogy megtapasztalja ezt az idővégi kiáradást? Szeretnéd első kézből látni a természetfeletti dolgokat és csodákat, amiket véghez fog vinni az utolsó időkben? Akkor kerülj az imádság helyére! Legyél közbenjáró, nyisd meg magad Isten Szellemének az imádságban és mondd ki az Ő akaratát.

Ha ezt megteszed, nem kell majd beérned másodkézből származó beszámolókkal Isten dicsőségéről. Nem kell majd azt mondanod: „Bárcsak ott lettem volna!”

Akárcsak Simon és Anna, a megfelelő helyen leszel, a megfelelő időben. Belső információkkal fogsz rendelkezni, mert nem csak külső szemlélő leszel. Segíteni fogod előhozni az Úr dicsőséges visszatérését!

Kenneth Copeland
Kenneth Copeland Ministries
www.kcm.org

Kenneth Copeland: Közbenjárásra vagy elhívva!

Kenneth CopelandKép
Feb 10, 2009
Kenneth Copeland: Közbenjárásra vagy elhívva!

„Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvigasztaltatnak.” (Máté 5:4)

Írta: Kenneth Copeland

Tudod, hogy miről beszélt valójában Jézus, amikor ezeket a szavakat mondta? A közbenjáró sírásáról. Arról a vigaszról tanított, melyet a közbenjáró akkor él át, amikor a Szent Szellem biztosítja őt, hogy sikerült áttörnie az imában.

Imában áttörni annyit jelent, hogy „áttörni az akadályokat, melyek megállították Isten munkáját mások életében”. Ez azt jelenti, hogy a szellemi fegyverzetedet használod fel arra, hogy visszaszorítsd a sötétség erőit, melyek körülveszik őket.

Nagyon nagy szükség van olyan hívőkre, akik készek megtenni ezt ma. Szükség van olyan közbenjárókra, akik Isten elé mennek és kinyúlnak a bűnös, beteg és a lesújtott világ iránti irgalmáért és könyörületéért. Imaharcosokra van szükség, akik kitartanak, amíg megkapják a bizonyosságot belül a szellemükben, hogy minden akadály összetört és a rabszolgaság minden területe megszűnt.

Isten ilyen közbenjárókat keres –, és vannak bizonyos dolgok, melyek nem fognak ezen a földön bekövetkezni, amíg Isten meg nem találja őket. Istennek vannak olyan áldásai és mozdulatai, melyek nem történnek meg addig, amíg valaki létre nem hozza azokat imával.

Még maga az Úr Jézus is közbenjárás által került a földre. Emlékszel Simeonra és Annára? Mindketten közbenjárók voltak, Isten imaharcosai. Éveket töltöttek szellemi sírással, imádkozva, hogy a Messiás eljöjjön. De amikor megcselekedték, átélték a Szent Szellem vigasztalását. Mert amikor kisbabaként meglátták Jézust a templomban, felismerték Őt és örvendeztek.

Ha azon tűnődsz, hogy vajon egyike vagy-e azoknak, akik el lettek hívva közbenjárásra, akkor valószínűleg az vagy. Isten mindenhol hívja a hívőket annak az egyedülálló sírásnak és vigasznak az átélésére, melyet csak a közbenjáró ismer. Arra hív el téged, hogy tedd le az életedet imán keresztül másokért.

Valahol a világban valakinek szüksége van, hogy imádkozz érte! Töltsél időt a térdeden ma! (Lásd: Lukács 2:1-38.

Kenneth Copeland Kenneth Copeland Ministries

www.kcm.org

JERIKÓ

Lukács. 19.1. És bemenvén Jézus által ment jerikón. Isten Igéje Sokszor említi Jerikót de, nekünk általában Józsué Könyve jut eszünkbe.
Isten lerombolta ezt a várost a bűn és a romoltság miatt megpersze azért mert el állta Izrael útját a Kánaán földjére való bemenetelnél. .Jerikó neve: Illatos helyet jelent a Héberben. Így érthetetlen lehet a számunkra, de hát akkor miért? Uram nem lehetett volna máshogy elintézni? Isten erre azt válaszolja, hogy sajnos nem. Ez Isten számára tökéletesen átlátható helyzet volt. Isten mindig számon tartotta és el számoltatta a bűnben leledző Ó-szövetségi városokban, a jónak látszódó de Isten szemében átlátszó égbe kiáltó bűnöket. Úgy hogy azokat a földé tette egyenlővé. De soha ne felejtsük el, ha Isten valamit megsebez, akkor azt be is köti. Isten keményen a tőrvény szigorú vas pálcájával látogatta meg Jerikót, hogy egy család kivételével mindenki meghalt. De még e-tőrvénynek betűi között is előre vetíti a kegyelmet Jézus Krisztusról, a vörös fonalról Isten Fiának helyre álittó véréről, amiből kegyelem árad. Dicsőség az Úrnak ez már a miénk! Ámen!!!!!!! Ez Isten fiának az utolsó időkben való meglátogatása. A mi életünket valóban Jézus illatos helyé teszi. Igen az Ő-halála által lerombolt minden rosszat, és most bekötött, és újjá épít. Azt akarja, hogy az Ő-jóillatja legyünk minden ember számára, mind Üdvözülőké mind, pedig elkárhozóké. Igen Jerikó Bűnös volt de mégis egy család egy parázna tisztátalan nőnek a hite és engedelmessége által kegyelmet talált. Mi emberek sokszor lemondunk valakiről, vagy kikről könnyen leírjuk a bűnben veszteglő embertársainkat. Vajon Isten adja neked ezeket a gondolatokat? Hát tud meg hogy nem. Ha te nem szólsz, majd szólnak a kövek majd azok, akiket eddig megvetettél. Két dolgon fogunk csodálkozni a mennyben. Az egyik az lesz, hogy nem lesznek ott, akikre számítottunk, a másik meg hogy azok lesznek ott, akikre egyáltalán nem számítottunk. Tudod nem te vagy az, aki megtéritted az embereket, hanem rajtad keresztül Isten akarja őket megszólítani. Józsué. 2-dik részében a két kém az Atya és a Szent Szellem tanította Ráhábot. Miket beszélsz? Ki tanított kit? Meg egyáltalán mit? Megmondom. Isten eljövendő Fiáról, Jézus Krisztusról az Ő Vérének erejéről, Ami elegendő ara, hogy megmentse a bűnös embert a pusztulástól, sőt hozzátartozhat Jézus családjához. Ez az Evangélium Öröm hír, hogy az Ő vére elegendő, ahhoz hogy a te életed valóban egy virágzó illatos hely legyen. Dicsőség az Úrnak.
Ráhábot a vörös fonal Jézus Vére nem csak fizikálisan mentette meg a haláltól, hanem egy szellemi újjá születést hozott létre benne most már Isten népéhez tartozott nem volt megállás győzelemről-győzelemre haladt egyenesen a Mennybe. Ez Isten szeretete. Ami embereknél lehetetlen lehetséges az Istennél. Ámen
Mily csodás kegyelem, bekerült Jézus nemzetségi táblázatába.
Mi is kik egykor távol voltunk most közel valókká lettünk fiakká, leányokká, gyermekekké. Ámen

Uram formálj engem!

Az Evangélium ereje nem a mi elképzeléseinkben rejlik, hanem abban, ahogy Isten elképzel bennünket. Minél jobban hasonlittunk ahhoz a képhez, amit Isten lát és elképzel rólunk, annál jobban átárad ránk a kegyelem szelleme.
Képzeljük csak el: az Atya a fazekas és mi vagyunk az agyag. Ahogy formál minket az ujjaival, sokszor úgy érezzük, hogy kellemetlen, mert hol itt nyom, hol ott nyom. Az is sokszor előfordulhat, hogy pont akkor rogy össze az agyag a korongon, amikor már majdnem késszen, van az edény, és akkor kezdődik az egész elölről. Ugye sokszor előfordult már hogy azt gondoltuk: „na már megint nem jött össze, már megint előröl, kezdhetem. Hát soha nem lesz, már meg amire annyira vágyom?
Pedig az Atya minden titkos vágy az, hogy elkészüljünk. Mindent megpróbál. Óvatos féltő szerető mozdulatokkal forgatja életünk korongját. Közben vizsgálgatja: ”Nem túl vizes? Nem túl száraz-e az agyag? Esetleg nem jó hejröl való?” Újabb és újabb lehetőséget ad a számunkra, hátha lesz ebből az alapanyagból egy kis korsó, amibe valami alapvető dolgot, például sót, vagy egy kis cukrot tölthet. De tisztátalan dologról szó sem lehet. Ő a jó Mester, gondoskodó Atya. Azt mondja:” Na végre! Elkészült! Phű! Ezzel is megvagyunk. Ugyan úgy történt minden, mint a teremtés napján:” Megcsináltuk. / 1. Mózes. 1, 26/ De az Atya tovább gondolkodik rólunk. Igen. Ő azt akarja, hogy az Ő házának szent edényei legyünk.” Mit tegyek még?” Kérdi.” Megvan! Beleteszem a jó forró kemencébe! Átviszem a próbán.” Az ember ilyenkor felkiált:” Jaj! Csak azt ne! Hát nem ért épp elég megpróbáltatás a korongon? Hát nem volt elég az összetöretés? Most még a forró kemence is? Hát Uram, Te tényleg azt akarod, hogy megsemmisüljek? Hát mi marad belöllem?” Uram! Mikor lesz már vége? Mikor nézel le rám? „Egyszer csak azt vesszük észre, hogy Valaki a kémlelő nyilláson át, figyel bennünket.” Vajon késszen van-e már a mű? Mi pedig hitben és reménységben várunk, hogy a Mester, az Atya kinyissa az ajtót.
És végre megtörténik! Halelújah! Enyhül a forróság, ahogy a friss Mennyei levegő beáramlik. Azt érezzük, hogy Valaki körül ölel bennünket. Igen a Mester a kezébe vesz, fel ültet az ölébe, és átkarol az Ő Szeretetével. Mi pedig már nem gondolunk az összetöretéssel, a lángokkal, hanem leborulunk teljesen elfeledkezve önmagunkról, az énünkről, mert már csak „Ő” van, Én nincsen. Rájöttünk, hogy semmisem tehetünk önmagunktól. A kemence ajtaján belülről nincs kilincs, teljesen az Atya kezében vagyunk. Most már teljesen az Övéi vagyunk. Használható edény vált belőlünk.
Uram! Köszönöm Neked, hogy nehézségek által formáltál, és ezek után is formálni fogsz engem. Köszönöm hogy szentséges edény lehetek a Te Házadban.
A Jézus Nevében: Ámen.

A felekezetközi alapokon működő evangélista szolgálat az ország számos helyén hirdeti az evangéliumot. Evangelizációs és ébredési alkalmakat szervez. Az alábbi linkekre kattintva betekintést nyerhetsz az Adullám munkáiba.

Szabó Csaba evangélista.A hit ereje I.Rész.mp3

Szabó Csaba evangélista.A hit ereje II.Rész. mp3